Október 9. és 12. között rendezik meg a Liszt Ünnep keretében az Őszi Margó Irodalmi Fesztivált: a Nemzeti Táncszínházban számos friss megjelenéssel, a magyar irodalmi élet első számú újdonságaival és a kortárs világirodalom legizgalmasabb alakjaival találkozhattok.

Tíz olvasnivalót ajánlunk, amelyek bemutatóját semmiképp ne hagyd ki. Mutatjuk a listát!

Babarczy Eszter: Apám meghal

Új regényében Babarczy Eszter kendőzetlen őszinteséggel számol be arról, miként kísérte végig beteg apját a halálhoz vezető rögös úton, majd nézett szembe a haraggal teli gyász érzésével. A naplóbejegyzésekből egy elérhetetlen férfi és szeretetéhes lánya figurája rajzolódik ki, akik mindketten végtelenül kiszolgáltatottak és magányosak. Vajon ebben a kényszerhelyzetben képesek lehetnek közel kerülni egymáshoz, vagy a múlt sebei már nem gyógyulhatnak be? Az Apám meghal megrendítő, ugyanakkor dühös vallomás egy ambivalens szülő-gyerek kapcsolatról, az egészségügy elkeserítő állapotáról, valamint a veszteségből való felépülésről.

Barnás Ferenc: Most és halála óráján

Hogyan tudunk megszabadulni a mindennapjainkat folyvást mérgező szorongásainktól? Barnás Ferenc könyvének főhőse gondol egy merészet, és pszichológusa tanácsára elköltözik egy óceániai szigetre, hogy eseménytelen, frusztrációkkal teli otthoni életét tengerparti sétákra, úszásra és kellemes semmittevésre cserélje. A nyugalom azonban nem tart sokáig, elhatározza ugyanis, hogy ellátogat abba a kommunista országba, melynek polgárháborújáról még jóval korábban a hírekben hallott. Az utazás hatására egyre több emlék kerül a felszínre, és a férfival együtt az olvasónak is rá kell döbbennie, hogy a múlt elől nem menekülhetünk el. A Most és halála óráján a fenyegetettség torokszorító érzésével szembesít kíméletlenül, mégis mesterien.

Háy János: A csokimikulásos lány

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor az ember ki akar törni a gyerekkor biztonságából, hogy felfedezze a világot, és belekóstoljon az igazi szabadságba. A megszokott keretek hátrahagyása ugyanakkor küzdelmekkel, kudarcokkal és csalódásokkal is jár, melyekre nem feltétlenül vagyunk felkészülve. Háy János új regényének hősét a családi otthon melegétől a kamaszkor viszontagságain át az önálló lét izgalmas, de szorongással teli mindennapjaiig kísérjük, miközben megannyi számunkra is ismerős tapasztalással találjuk szemben magunkat. A csokimikulásos lány szívhez szóló olvasmány, amin lehet sírni és nevetni is, de egy biztos: megmutatja, hogy élni márpedig jó.

© Nagy Attila, Müpa

Moa Herngren: A válás-trilógia

A világhírű svéd szerző, Moa Herngren a családi drámák igazi nagymestere: olvasmányos, pörgős regényeiben mély érzékenységgel mutatja meg, hogy a felszíni konfliktusok mögött nemritkán hosszú évek elfojtásai rejtőznek. A sorozat első részében, A válásban Niklas és Bea több mint harminc éve él boldog házasságban, ám a férj egy látszólag jelentéktelen vita után kijelenti, hogy véget akar vetni a kapcsolatnak. A trilógia második darabjának középpontjába egy egyedülálló anya figurája került, aki mindig is közel állt a fiához, így természetes számára, hogy amikor Andreasnak és barátnőjének szállásra van szüksége, felajánlja a segítségét. Az anyóst olvasva azonban hamar nyilvánvalóvá válik: az összeköltözés nem biztos, hogy a legjobb ötletnek bizonyult. A magyarul ősszel érkező befejező kötet, Az örökség első lapjain három testvért látunk az apjuk temetésén, és nemsokára kiderül az is, hogy egyikőjüket feljelentette a másik kettő. De hogyan jutottak ide, és van-e kiút ebből a nem mindennapi helyzetből?

Alessandro Mari: Négyzetgyök névtelen vége

„Olyan vagy, mint egy négyzetgyök szám nélkül!” – vágja a tizenhat éves Sofia fejéhez egy fiú az iskolában. A titokzatos, általában szótlan osztálytárs megjegyzése teljesen ledöbbenti a főhőst, aki maga is szereti bátran megmondani a véleményét másokról a blogján. Az olasz Alessandro Mari könyvében a két fiatalt követve egyre több rejtély rajzolódik ki előttünk, mígnem egy komoly tragédiának is tanúivá válunk. A Négyzetgyök névtelen vége a kamaszok világába nyújt betekintést egyedi stílusú, mai nyelven, de távolról sem csak kamaszoknak lehet izgalmas olvasmány.

Mécs Anna: Rutin

A Margó-díjas Mécs Anna legújabb regényének lapjain két párhuzamos idősíkon futnak az események: az egyik szál egy teherbeesés küzdelmekkel teli történetébe nyújt betekintést, míg a másik a szülés utáni mindennapok megéléseiről számol be. Borinak nemcsak az orvosi vizsgálatok kellemetlenségeivel kell megbirkóznia, hanem a családi mintákkal is, a házasságában felmerülő problémákról nem is beszélve. A Rutin őszintén, de humortól sem mentesen mutatja be, hogyan találja meg a saját útját egy frissen anyává váló harmincas nő egy olyan korban, amikor szinte képtelenség eligazodni a babavárást övező zajban és a mesterséges beavatkozások tömkelegében.

© Posztós János, Müpa

Tonio Schachinger: Nem úgy, mint ti + Valós idők

Az osztrák Tonio Schachinger nevét érdemes megjegyezni: Nem úgy, mint ti című első regényével jelölték a szakma legrangosabb elismerései közé tartozó Német Könyvdíjra, melyet végül a Valós időkkel nyert el 2023-ban. A debütáló kötet hőse sikeres focista, aki heti százezer eurót keres az Everton játékosaként, felesége platinaszőke bombázó, és még két szép gyerekük is van. Ivo mindezek ellenére mégis viszonyt kezd egykori szerelmével, ami az egész életét felforgatja. Az olvasó azonban nemcsak egy szövevényes párkapcsolati drámát kap, hanem egyúttal bepillantást nyer a profi sport világába is, melyben a szerző páratlan magabiztossággal kalauzol. Ugyanez a helyzet a későbbi könyvben a számítógépes játékok univerzumával: a Valós idők lapjain egy nem mindennapi felnövéstörténetet követhetünk végig, melyben a főszereplő számára a gamerek közössége biztosít menekülőutat az elitiskola fojtogató légköréből.

Szabó T. Anna: Erősebb nálam

Szabó T. Anna ezúttal novelláskötettel jelentkezik, melynek darabjait az erő tartja össze. A történetekben Ámor és Erósz uralkodik, tombolnak a vágyak, miközben az önéletrajzi háttér is felsejlik a sorok között. A fiatal- és felnőttkori élményeket egyaránt szerepeltető szövegek a szerzőtől megszokott lüktető, áradó nyelven szólalnak meg, és mesélnek az emberekhez, tárgyakhoz vagy éppen a transzcendenshez fűződő vonzódásainkról.

Szilasi László: [18:48: telefon]

Vajon nyújthat vigaszt az írás, ha a legközelebbi hozzátartozónk elvesztésével kell megküzdenünk? Szilasi László gyászkönyvében naplószerű feljegyzésekkel és esszészerű írásokkal néz szembe édesanyja halálával, akinek mély vallásossága a szövegben is visszaköszön. De valóban van-e minden eseményben mélyebb jelentés? És miként viszonyul egymáshoz a múlt és a jelen? A szerző esténként rendszerint 18:48-kor hívta fel telefonon az édesanyját, most pedig tanúivá válhatunk annak, miként folytatja vele – immár válasz nélkül – a beszélgetést.

Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan

„Meghalni is csak állva lehet” – olvassuk a dán irodalom jelentős alkotója, Kirsten Thorup regényének elején, amikor a főhős egy zsúfolt vonaton utazik München felé 1942-ben, hogy elhunyt férje emlékének nyomába eredjen. Az Őrülten és halálosan Hitler Németországáról ad vérfagyasztó látleletet, méghozzá a náci közösség krémjének nézőpontján keresztül. Sötét, groteszk világban járunk, ahol a legnagyobb borzalmak sokszor a biztonságosnak hitt, fényűző otthonok falai között zajlanak. „Nem akarom megismerni az igazságot, szeretném megteremteni a magamét” – határozza el a fiatal özvegy, Harriet, aki mindenáron hűséges akar maradni a halott szerelme által vallott eszmékhez. De vajon mihez kezd, ha a körülötte feltáruló pokoli valóság összeegyeztethetetlennek bizonyul a Luftwaffe elkötelezett pilótájaként életét vesztő Gerhard iránti lojalitással?