A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához. Az előadás a mozgás mellett látvánnyal, videóval, animációval, installációval, zenével építi fel a képzelet és valóság paradox világát. A zenei anyag Melis László öt meghatározó művéből idéz, az előadás tisztelgés a zeneszerző, muzsikus szellemisége és művészete előtt. A Fata morgana álom az elveszett egységről. Délibáb. Illúzió. Képzavar. Látszat.