Október 15. és 18. között a Liszt Ünnep keretében rendezik meg az Őszi Margó Irodalmi Fesztivált a Nemzeti Táncszínházban, ahol szokás szerint nemcsak a magyar irodalmi élet vezető szerzőivel és újdonságaival, hanem a kortárs világirodalom legizgalmasabb alakjaival is találkozhat a közönség. Tíz olvasnivalót ajánlunk, amelyek bemutatóját semmiképp sem érdemes kihagyni. Íme a lista!

Bernardo Atxaga: Obabakoak (Typotex)

Az idei Margó egyik legizgalmasabb vendége Bernardo Atxaga, eredeti nevén Joseba Irazu Garmendia, a kortárs baszk irodalom legismertebb alakja. Rejtélyes hangulatú, beskatulyázhatatlan és már-már hipnotikus erejű regényében egy Obaba nevű hegyvidéki településre kalauzolja az olvasót, ahol semmi nem az, aminek látszik. A német bányamérnök fiának látomása támad, felbukkan egy különösen emberi vaddisznó, egy író gyíkok után nyomoz, és még sorolhatnánk a furcsaságokat. A néhol lírai szépségű, máskor felkavaró történetek a szerző korai emlékeiből, illetve az elzárt és varázslatos baszk vidék féltve őrzött legendáiból bomlanak ki. Ha valaki szereti a mágikus realizmust, és szívesen kalandozik távoli világokban, akkor ezt a kötetet mindenképp szerezze be!

Bödőcs Tibor: Jézus a hegyen (Helikon)

Mit tenne Jézus, ha köztünk járna, és mit tennénk akkor mi? Mi történik az emberrel, miután meghal? Mi van, ha valóban létezik túlvilág – vagy ellenkezőleg: mihez kezdjünk, ha nem vár ránk semmi odaát? Ezekkel a kérdésekkel vet számot Bödőcs Tibor legújabb regénye, amelynek fülszövege szerint a fentebb említettek mellett azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy „mi van, ha egy vödör uborka figyel minket az égből”. És persze az sem mellékes, hogy ez az uborka kovászos vagy éppen csemege. A humoristaként is ismert szerző írásait mindig nagy figyelem övezi, és a közönség várhatóan most sem fog unatkozni a kötetbemutatón.

Forgách András: Papám (Jelenkor)

Az Élő kötet nem marad és a Zehu után záródarabjához érkezett Forgách András nagyszabású családtörténeti trilógiája. A Papám lapjain a tizenkilenc éves Marcellt ismerjük meg, aki hamis útlevéllel vándorol ki Erdélyből Palesztinábaa, ott beiratkozik az egyetemre, később pedig az illegális Palesztin Kommunista Párt utasítására csatlakozik a brit hadsereghez. Négyéves szolgálata után beleszeret egy „utcakölyökbe oltott istennőbe”, Bruriába, akit később magával visz Magyarországra, hogy együtt kezdjenek új életet. De lehetséges-e ez kölcsönös szerelem nélkül? És hogyan válik egy valaha tehetséges és bátor fiú sorsa görög tragédiává? Ezekre a kérdésekre kapunk választ, ha követjük a főhős útját.

Háy János: 100 nap (Európa)

„Nyiss egy száznapos ablakot az életedre, és sok mindent meg fogsz látni” – javasolja Háy János legújabb könyvének fülszövege. A 100 nap elgondolkodtató és felejthetetlen utazásra hív: egyfelől bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen próbálkozásokkal, sikerekkel és kudarcokkal telnek egy író mindennapjai, másrészt akaratlanul is figyelni kezdünk arra, mi milyen tevékenységekkel töltjük az időnket. Egyáltalán: mire elég száz nap? Mi történik száz nap alatt az érzéseinkkel, mit érhetünk el, mire vagyunk képesek ennyi idő alatt? Ezt a kötetet lehet folyamatosan, regényként olvasni, de ugrálhatunk is a napok és bekezdések között – a lényeg, hogy bátran vessük bele magunkat a közös kalandba!

Mohácsi Balázs: Újabb narancsok gurulnak el (Prae)

Mohácsi Balázs könyve bizonyos szempontból vérbeli első regény: egy költő íróvá válásának lenyomata, emellett fejlődéstörténet, amely a személyes élettel és a szövevényes kulturális hagyományokkal is számot vet. Másrészt viszont jóval több egy klasszikus debütáló prózakötetnél, hiszen olyan avantgárd kísérlettel van dolgunk, amely szétfeszíti a műfajok határait. Az Újabb narancsok gurulnak el egyszerre vers és novella, esszé és kollázs, autofikció és játék, amelynek mélyén fontos kérdések rejtőznek. Mi történik, ha az apa halála után érvényét veszti a mű? Leküzdhető-e a hiány az irodalom segítségével? Az apák, a mesterek, a múlt és az alkotás sokszínű krónikája ez a regény, amely garantáltan maradandó nyomot hagy.

Moskát Anita: A hangrestaurátor (GABO)

Moskát Anita nemcsak Magyarországon egyre népszerűbb, hanem jelentős nemzetközi figyelemre is szert tett, egyik novellájával elnyerte ugyanis a British Science Fiction Association (Brit Sci-Fi Szövetség) díját. Legújabb regénye egy olyan világban játszódik, ahol a hangok – a beszédtől kezdve a csörömpölésig – a keletkezési helyükön maradnak. Így amikor egy fiktív hegységben robbanás történik, a tartós, kibírhatatlan hanghatás miatt ki kell telepíteni a régió lakóit. Az állam két hangmérnököt küld, hogy megtalálják a katasztrófa keletkezési pontját, és elhárítsák a problémát. A helyszínre érve azonban a szakemberek különös dolgokkal szembesülnek. Az eseményeket nem mindennapi formában, terepnaplókon keresztül ismerhetjük meg, és sokszor csak párbeszédek vagy zajok alapján következtethetünk arra, mi történik éppen.

Beatriz Serrano: Elégedetlenség (Magvető)

Újabb izgalmas könyv a világirodalmi palettáról: a spanyol Beatriz Serrano Elégedetlenség című regénye a korai kiégés érzésével, illetve a toxikus munkahelyek valóságával szembesít. Ha valaki érezte már úgy, hogy bármit megtenne, csak ne kelljen bemennie a munkahelyére, vagy hogy hiába van meg mindene, egyszerűen képtelen boldog lenni, akkor ezt a könyvet neki találták ki. Marisa élete látszólag nem is lehetne teljesebb: jó állása van, nincs egyedül, és még vakációzni is tud időnként. Csupán egy problémája van, hogy teljes szívéből utálja a munkáját, és egyre nehezebben viseli a reklámügynökségnél töltött unalmas órákat. Szorongása már-már az elviselhetetlenség határát súrolja, amikor a céges csapatépítő felszínre hoz egy régi emléket, ami tovább bonyolítja a dolgokat...

Szepesi Kornél: Betolakodók (FISZ Könyvek)

Szepesi Kornél első regénye aprólékosan felépített szerkezettel dolgozó, izgalmas hangon megszólaló debütálás. Az erős hangulatisággal bíró, első ránézésre különállónak is felfogható történetek valójában ugyanazt a kérdést helyezik fókuszba: mit kezdünk a régóta hordozott családi mintákkal? Van-e egyáltalán esélyünk tiszta lappal indítani, vagy az idő körbejár, és a múlt mindig ismétli önmagát? A Betolakodók lapjain találkozunk többek között fiatal anyával, önpusztító művésszel és falusi férfivel is, akinek egy éjszakája groteszk tragédiába fordul. Egyszerre nyugtalanító, érzéki és kísérletező szöveggel állunk szemben, amely az apákról, az erőszakról és az önkeresésről is sokat mond.

Tisza Kata: Oda nem illő (Scolar)

Tisza Kata legutóbbi könyve lezárt egy írói ciklust, ez azonban nem jelenti azt, hogy munkásságában ne kezdődne újabb szakasz. Ennek első regénye az Oda nem illő. Főhőse, Rebeka sajátos szexuális fantáziavilággal rendelkezik, amely nehezen illeszthető be a végletekig leegyszerűsítően működő társadalomba. Az olvasó egy különleges, éppen ezért mélyen magányos nőt ismerhet meg, aki bár keresi a valódi kapcsolódás lehetőségét, minduntalan saját kívülállóságával szembesül. A szerző friss köteteit mindig óriási érdeklődés övezi, és ez most sem lesz másként, hiszen a szabad létezés kifejezését középpontba állító műben mindannyian magunkra ismerhetünk.

Vida Gábor: A bukfenc (Magvető)

A nagy sikerű Egy dadogás története és a Senkiháza – Erdélyi lektűr után Vida Gábor újabb szemszögből mutatja be a fordulatos múltat. Ezúttal az 1988 és 1992 közötti évek tárulnak fel előttünk emberközelből, méghozzá egy Arad megyei kisváros lakóin keresztül. És hogy kik ők? Magyarok, románok és mások, de az biztos, hogy nemcsak a lakóhelyük közös bennük. Összeköti őket ugyanis az a néma, kollektív tudás, hogy miként lehet túlélni egy végletekig abszurd, mégis a mindennapi valóság részeként létező diktatúrát. De mi történik ezzel a közösséggel, ha a rendszerváltás elhozza a szabadságot – vagy annak illúzióját?