Keresési eredmények

Szentséget keresett a modern hangzavarban, a szovjet cenzúra elől Nyugatra menekült. A „csend zeneszerzője” egy ideje azt hirdeti, minden hangot szeretni kell. 

 14, 6, 46, 3, 2 – nem, ezek nem az eheti ötöslottó nyerőszámai, de még csak nem is egy milliókat rejtő széfet nyitó titkos kód. Ez a Compagnia Finzi Pasca története. 

Szüntelenül keressük, hogyan lehet történeteinket a legjobban elmesélni másoknak. Blogbejegyzésünkben olyan irodalmi ihletésű programokat ajánlunk a Liszt Ünnep kínálatából, amelyek története egy-egy könyvvel kezdődött. 

 Sorozatunkban a Liszt Ünnep kiváló művészei mesélnek arról, mit jelent számukra Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívüket, és miért fontos számukra a mű, amelyet a fesztiválon játszanak. Elsőként Balog József zongoraművészt kérdeztük. 

Árpád-házi Szent Erzsébet különösen közel állt Liszt Ferenc szívéhez. Talán a mű tárgyával való kivételesen mély azonosulás az egyik titka annak, hogy a Szent Erzsébet legendája már Liszt életében kivívta számára az oly ritkán tapasztalt zeneszerzői elismerést.

 Két hét, 13 helyszín, 10 műfaj, több mint 130 program – köztük magyarországi bemutatók, fesztiválok a fesztiválban és feledhetetlen pillanatok egész sora. Október 9. és 22. között a Liszt Ünnep ismét felpezsdítette a várost, a kortárs magyar és nemzetközi művészeti élet egyik legizgalmasabb találkozóhelyévé téve Budapestet. 

 Fesztiválhíradónk harmadik epizódjában stábunk ezúttal a Magyar Nemzeti Galériában járt, de ott voltak a PONT Fesztiválon, az Isolation Budapesten és Murnau csak nem száz éve bemutatott némafilmjének orgonakíséretes előadásán is.

A Fesztiválhíradó második epizódjában stábunk a Ludwig Múzeum Golden repair kiállításán járt, ellátogattak az idei Margó Irodalmi Fesztiválra, és a Recirquel grandiózus immerzív produkciójának előbemutatóján is ott voltak.

Selmeczi György zeneszerző-karmestert kérdeztük arról, mit jelent számára Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívét, és miért fontos számára a mű, amelyet a Kolozsvári Magyar Operával a fesztiválon játszanak. 

Stábunk is ott volt az idei fesztivál sajtótájékoztatóján, a Budapest Táncszínház készülő Toldi c. előadásának próbáján, a Recirquel legújabb produkciójának sajtóbejárásán, illetve a Zeneakadémián is, ahol Balogh Máté új művének bemutatója kapcsán beszélgetett a szerzővel. 

 A tíz éve alakult Esszencia különböző zenei műfajok közt teremt magától értetődő átjárásokat. A zenekart alapító Lakatos Róbert azt mondja: a komolyzene és a népzene számára éppúgy szerelem. 

Filmszerű, mitikus világba léphetünk be a Recirquel legújabb, monumentális immerzív produkciójában, ahol istenek és halandók, ármány és szerelem, pusztító csaták és nyüzsgő forgatagok várnak. A Liszt Ünnep keretében szervezett előbemutatón a nézők még nem a végleges előadáson vesznek részt, hanem az alkotókkal közösen tesztelik a produkciót. 

 Kortárs tánc és néptánc elegyedik a Budapest Táncszínház készülő Toldi-bemutatójában. A zeneileg és vizuális világát tekintve is modern elemekkel tarkított produkció a fiatalokat is megszólítja, és azt vizsgálja, mit üzen Arany János a mának. 

 Milyen is volt igazából Satie? Mi az a bútorzene? És milyen utasításokat hagyott hátra kottáiban? Ismerkedjünk meg közelebbről a furcsa  „bársonyúriemberrel". 

Hangolódjon a koncertre a Müpa Előhang podcastjének legújabb epizódjával, ahol az est főszereplője, Fassang László számos érdekes kulisszatitkot elárul az idei Liszt Ünnep első koncertjéről.  

 Október 11-én ismét az Akvárium Klubba költözik a nemzetközi és hazai underground: jön az Isolation Budapest 2025, ahol a soul, az indie rock, a hiphop és az avantgárd pop találkozik egyetlen estén. Addig is mutatunk hat dalt, amelyet kötelező meghallgatnod, hogy ráhangolódj az év egyik legizgalmasabb klubfesztiváljára. 

 Évezredeken át tartó szellemi pandémiára és olyan kérdésekre keresi a választ Goda Gábor koreográfus, rendező az idén 40. évét ünneplő Artus társulatával, mint hogy miként hangolódik és talán olvad össze két ember úgy, hogy közben nem veszítik el önmagukat. 

Fela Kuti, az afrobeat alapítójának születésnapján lép fel a Liszt Ünnepen a műfaj egyik legizgalmasabb mai alkotója, Adédèjì Adetayo és zenekara. Íme tíz dal, ami segít képbe kerülni Adédèjì groove-os, jazz-funkos, lábakhoz és szívhez egyszerre szóló zenéjével.

 Natalie Tenenbaum már-már sportot űz abból, hogy újraértelmezze viszonyulásunkat a komolyzenéhez. Október 20-i koncertjére készülve összegyűjtöttünk róla 10 érdekességet, ami kiemeli őt a klasszikus zenészek sorából. 

A detroiti DJ, Jeff Mills, az afrobeat alapítója, valamint a nigériai dobos, Tony Allen és a veterán billentyűs, Jean-Phi Dary víziójából született a hármuk zenei világát ötvöző Tomorrow Comes The Harvest projekt és az azt kísérő album. A koncert előtt eláruljuk róla a legfontosabb infokat!

 Október 9. és 12. között rendezik meg a Liszt Ünnep keretében az Őszi Margó Irodalmi Fesztivált: a Nemzeti Táncszínházban számos friss megjelenéssel, a magyar irodalmi élet első számú újdonságaival és a kortárs világirodalom legizgalmasabb alakjaival találkozhattok. 

 Adédèjì Adetayo a Liszt Ünnepen lép fel először Budapesten, koncertjét ráadásul a legendás műfajalapító, Fela Kuti születésnapján adja – azon a napon, amikor a világ legtöbb koncerthelyszínén az afrobeat ünnepét tartják. De mi is az afrobeat? Hogyan alakult ki? Kik a legfontosabb alakjai? 

Október 19-én immáron harmadik alkalommal tér vissza a Liszt Ünnep és az Akvárium közös könnyűzenei minifesztiválja, az Isolation Budapest, amely idén is a színtér legkurrensebb előadóit és formációit hívta. Mutatunk öt olyan dalt, amit mindenképp érdemes lesz élőben is meghallgatni!  

Az utolsó Fesztiválhíradóban a Ludwig Múzeum: Női kvóta c. kiállításon, a Szenes Iván születésének 100. évfordulója előtt tisztelgő koncerten, és a Markus Stockhausen Group koncertjén is jártunk, és a fesztivál záróhangversenyének karmesterével beszélgettünk. 

Fesztiválhíradónk hetedik epizódjában az Art Marketen jártunk,  ott voltunk a Kolozsvári Magyar Opera hangversenyén, és az Isolation Budapesten is. 

Fesztiválhíradónk hatodik epizódjában stábunk a Néprajzi Múzeumban járt a Székelyek c. kiállításon, és ott volt a Millenárison is, a Jeff Mills presents Tomorrow Comes The Harvest c. koncerten.

Fesztiválhíradónk ötödik részében stábunk a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron járt, valamint Visky Andrással és Vági Bencével beszélgetett.

Fesztiválhíradónk negyedik részében Seres Gerda és stábunk Francesco Tristano koncertjén, illetve a Pont Fesztiválon járt. 

Stábunk ezúttal a Háromszék Táncegyüttes előadásán járt,  de ott volt Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra koncertjén, valamint a Jézus Szíve Jezsuita Templomban, ahol kórusmaratonba kapcsolódott be.

 Fesztiválhíradónk második epizódjában Seres Gerda és stábunk a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Zene Házában, illetve a fesztivál nyitóhangversenyén járt.

 Fesztiválhíradónk első epizódja során az idei Liszt Ünnep sajtóreggelijét látogattuk meg, Liszt Ferenc első budapesti lakásának udvarán, ahol rendhagyó formában bemutattuk a fesztivál programjait, illetve vendégünk volt Francesco Tristano zongoraművész is.

A negyedik Liszt Ünnep az egyszeri és megismételhetetlen klasszikus zenei együttműködések, az exkluzív crossover és könnyűzenei produkciók, valamint a kivételesen gazdag világzenei kínálat mellett irodalmi és képzőművészeti programok színesítették a palettát. Idézzük fel közösen a legjobb pillanatokat! 

 Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is. Hogy ki ő? 

 A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget. Ezek közül ajánlunk most ötöt. 

Akik zenei téren igazi „fine diningra” vágynak, azoknak érdemes alaposan tanulmányozniuk a Liszt Ünnep jazz- és könnyűzenei menüsorát, hiszen a fesztivál igazi ínyencségeket sorakoztat fel. 

 A hűvös őszi időben nincs is jobb annál, mint egy csésze forró tea társaságában, puha takaróba burkolózva elmerülni a hazai és a világirodalom remekeiben. A Liszt Ünnepen ebben mind része lehet az irodalomkedvelő közönségnek, akiknek a következő olvasmányokat – és eseményeket – ajánljuk idén ősszel. 

Már nem kell sokat várni, hamarosan indul az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál,amelynek programkínálatára bátran mondhatjuk, hogy a változatosság és a műfaji gazdagság jegyében fogant – és pontosan ezek a kifejezések adják vissza a 210 éve született zeneszerző-óriás, Liszt életművének fő vonásait is. 

 A Margó 2020 őszén hatodik alkalommal osztotta ki a legígéretesebb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. Az igen erős mezőnyből ezúttal Harag Anita kapta az elismerést. Az Évszakhoz képest hűvösebb című kötet többszörösen rászolgált a bizalomra.

 Idén 700 éve, hogy Durante vagy (becenevén) Dante Alighieri itt hagyta a földi világot, ebből az alkalomból több, a személyéhez és alkotásaihoz köthető programot is kínál a Müpa új összművészeti eseménysorozata, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál. 

 Nincs is jobb, mint őszi estéken izgalmas jazzformációkat hallgatni, amelyek szellemi kalandot éppúgy kínálhatnak, mint pihentető felüdülést. A Liszt Ünnep programjának összeállításánál erre is gondoltunk, így mindenki kiválaszthatja a számára kedves hangulatot. 

Egy zseniális alkotó, aki egyszerre lenyűgöző zongorista, énekes, producer és dalszerző, aki hatéves kora óta áll színpadon, számtalan műfajban bizonyított a gospeltől az r&b-n át a jazzig. Cory Henry koncertje az ősz egyik legjobban várt zenei eseménye, el is meséljük, miért.

 A tubaművész, zeneszerző, Szentpáli Roland otthona varázslatos hely ... de hol és hogyan születnek a remekművek? Miért hat ránk ma is Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című költeménye, és miért ígérkezik felejthetetlennek az október 23-ai ősbemutató a Müpában? Eláruljuk! 

Ravi Coltrane portréjának felfestésekor egy végtelenül alázatos, kivételes tehetségű művész karaktere bontakozik ki előttünk: masszív családi örökségét nagy szeretettel ápolja, miközben saját zenei karrierjét több mint 30 éve hatalmas siker övezi. 

Az októberben kezdődő második Liszt Ünnep kínálatában is találunk jó pár olyan programot, amelyet körülleng a halhatatlanságra tett kísérlet gondolata. Lássuk, a művészek hogyan és miért próbálnak dacolni a feledéssel! 

 Első látásra hűvösnek, csendesnek és titokzatosnak tűnik, akárcsak szülőhazája, Izland. Persze ahogyan a gejzírek és vulkánok földje, úgy Víkingur Ólafsson is számtalan meglepetést tartogat 

 Az ausztrál énekesnő számára nem ismeretlenek a tragédiák. Saját szavaival élve egész életében nyomon követte a halál. Ő azonban nem engedte, hogy ez megtörje, és a tragédiákból erőt merítve ma már ő inspirál másokat. 

 Világsztárok unszolására alapították meg az együttest, a The Beatles lábnyomát taposva újítanak, Bachot és Bartókot vegyítik jazzel és poppal: a Janoska Ensemble pimasz virtuozitásában a Zeneakadémia közönsége is megmártózhat októberben. 

 Az ősz talán legjobban várt fesztiválján, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon, a művészet számtalan ága képviselteti magá. Az állítás igazolására, anélkül hogy alaposabban górcső alá vennénk a teljes programot, most felvillantunk pár nevet a legizgalmasabbak közül. 

 Nincs még egy olyan virtuóz zenekar, amelynek koncertjeit szinte mindig álló ováció kíséri, és amely olyan hűen ápolná és gazdagítaná a hazai cigányzenei hagyományt, mint a Rajkó Zenekar. A Rajkó-stílus mással összehasonlíthatatlan, nem csoda, hogy még a pápát is ámulatba ejtették vele 

Bár a Familie Flöz előadásait legtöbbször néma színházként szokták definiálni, ám a német együttes produkciói ennél sokkal összetettebbek. Szöveg nélkül, de igen erős vizualitással, mozgással és zenével egészen komplex, filozófiai mélységekig merészkedő, humorral, költőiséggel, virtuozitással alaposan fűszerezett produkciókat hoznak létre. 

Rafináltan újraértelmezett, szerelmi sokszögtörténetté transzformált modern Pygmalion-parafrázissal érkezik a budapesti Liszt Ünnepre a Neue Oper Wien. A húsz éve, Münchenben bemutatott opera – Das Gesicht im Spiegel (Arc a tükörben) szerzőjét, Jörg Widmannt először a darab keletkezéstörténetéről kérdeztük. 

 A Badora Dance Company új bemutatója, az Időn kívül irodalmi és zenei inspirációk nyomán haladva különleges témáról beszél. A nehéz terhekben rejlő felemelő erőről is beszélgettünk az együttes Harangozó Gyula- és Seregi László-díjas, érdemes művész vezetőjével, Barta Dórával. 

 Sherry Williams igazi történetmesélő, aki nagy elődeihez hasonlóan szavakkal, dallamokkal festi elénk a képet, amit láttatni kíván. Egy nagybetűs díva, aki minden ízében maga a jazz. A Grammy-jelölt énekesnő a világ legismertebb színpadai után hamarosan újra Magyarországra látogat. 

 Lehetséges-e Wagnert részletekben előadni? Milyen érzés a főistennel perlekedni? Az énekesnőt szerepei mellett arról is megkérdeztük, léteznek-e manapság „Wagner-hangok”? Schök Atalát kérdeztük. 

 A magabiztos választás megkönnyítésére készítettünk egy bőséges zenei válogatást a világ minden pontjáról érkező, közel 50 zenekar dalaiból, amely előzetesen és virtuálisan Ariadné fonalaként szolgál az éjszakába bátran belemerészkedő zenerajongóknak. 

 Semmihez sem fogható energiák töltik meg a színpadot, ha a fellépő művészek között családi kötelék van. Generációkon át épülő és gazdagodó zsigeri zenei tudás, varázslatos kommunikáció szavak és pillantások nélkül, szeretetzene. Egy nyelv, ami máshol nem tanulható. 

 Dr. Jekylltől a Mátrixig, Hamlettől a Szép, új világig az alakmások és klónok régóta izgatják az írók-filmesek fantáziáját. Az már ritkább, hogy egy zeneszerző sci-fi-témából írjon operát. A Liszt Ünnepre érkező produkciók közt erre is találunk példát, de előtte nézzük, hogyan is állunk a hasonmásokkal? 

 Kurtág György 84 évesen fogott hozzá első operája komponálásához, és hét esztendeig dolgozott rajta. A Scala-beli ősbemutató idején Kurtágot már csak három hónap választotta el 93. születésnapjától. Csoda ez a javából: a szellem diadala az anyag fölött. 

 Egy hat évtizeden át tartó barátság kapcsán sok mindenről meg lehet emlékezni, pláne ha mindeközben a történet a kortárs magyar zene két lehengerlő alakjáról szól. Pontokba szedtük Kurtág György és Ligeti György szívet melengető bajtársiasságát. 

A Kronos Quartet  ma is ugyanazzal a küldetéstudattal képviseli szakmai hitvallását, mint a kvartett 1973-as alapításakor: számukra a felfedezés öröme, a vonósnégyesjáték lehetőségeinek folytonos újragondolása a legfontosabb. 

Felvételeiket Magyarországon is sokan ismerik, de csak most érkezett el a pillanat, hogy magával ragadó, derűt árasztó zenéjükkel személyesen is találkozhatunk. Az október 13-i koncert előtt elárulunk 10 érdekességet a zenekarról.  

 Az igazi könyvmolyok régóta tudják: hiba úgy nekikezdeni az ősznek, hogy nem szerezték be azokat az új köteteket, amelyekkel a rossz időben melengetik majd a lelküket,  mi pedig összegyűjtöttük azokat az új megjelenéseket, amelyek miatt idén érdemes ellátogatni az őszi Margóra. 

A tavalyi sikeres bemutatkozás után második alkalommal várja a soul, a jazz, a punk, a lo-fi hiphop, a színház, a japán kultúra és a csontig hatoló klubhimnuszok rajongóit az Isolation Budapest. Most mutatunk tíz dalt, amelyekkel rá tudsz hangolódni az Isolationre! 

 Ha van zenekar, amelynek munkásságát igen nehéz tíz dalon keresztül bemutatni, akkor az a Blixa Bargeld vezette társaság, ám ez a tíz dal mégiscsak nagyon erős meggyőző erővel bír arról, miben egyedi a formáció, és miért lesz kihagyhatatlan a koncertje. 

Vajon a túlhajtott, túlgyorsult, túlpörgetett kor sajátossága ez, vagy egyszerűen csak jobban belelátunk egymás életébe, és bátrabban beszélünk a nehézségekről? A kérdésre a választ nem várt helyről, egyenesen Munkácsy Mihálytól kapjuk meg. 

 Olvasni kell, ezért most 5+1 könyvet ajánlunk, amelyek bemutatója október 10. és 14. között az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon, a Millenáris – Nemzeti Táncszínházban lesz. 

 Szerint a zene többet mond a szavaknál: egyszerre absztraktabb, mégis lényegre törőbb. Kísérletező, az elektronikát és a klasszikus hangzást ötvöző koncertjén Liszt Ferenc kompozíciói vegyülnek saját darabjai közé. 

 Miközben prózai műveket fordít a tánc nyelvére, folyamatosan képezi magát, tágítja alkotói formavilágát. Egyre kevesebbet láthatjuk ugyan a deszkákon, viszont egyre több oldaláról ismerhetjük meg.

 Francesco Tristano 11-12 éves korában ismerkedett meg Liszt Ferenc műveivel, egy zongorista barátjának köszönhetően, aki megszállottan rajongott Liszt zongoradarabjaiért. A Transzcendens etűdök minden darabját eljátszotta, és ennek hatására ő is elkezdett behatóbban foglalkozni a Liszt-művekkel. 

Keveseknek adatik meg, hogy a szűkre szabott emberélet alatt olyan hírnévre tegyenek szert, ami nem csupán a kortársak szemében, de évszázadokkal később is halhatatlanná teszi őket. Lássuk, mit is gondolt Lisztről Chopin, milyennek látta őt Schumann, és hogyan fogalmazott például a legendás író, Andersen! 

Mindeddig senki sem kísérelte meg: megfejteni a töredékesnek tűnő lejegyzést, és előadhatóvá tenni Liszt Sardanapalo című operájának egyetlen fennmaradt felvonását. Világpremier a szerző halála után 130 évvel? Egy kincset érő, 111 oldalas kézirat felfedezése és rekonstrukciója? Elmeséljük a részleteket! 

 A rocksztár kifejezés hallatán legtöbbünknek nem Liszt neve ugrik be elsőre, pedig a zenetörténészi közmegegyezés szerint a Beatles megjelenésééig senkit nem övezett olyan euforikus rajongói kultusz, mint őt, így joggal nevezhetjük Liszt Ferencet kora rocksztárjának. 

Minisorozatunk a fesztivál névadójának olyan oldalait mutatja be, amelyekről tán még nem is hallottál. Mint minden virtuózt, gyakran illették azzal a váddal, hogy előadóművészi képességeit nem a mű, hanem önmaga nagyszerűségének felmutatására használta. 

 Nem sok zenetörténész számára adatik meg, hogy egy addig ismeretlen művet közreadjon a világnak, a 19. századi zeneszerzők termésében pedig végképp fehér hollónak számít az ilyen lelet. David Trippett álmát végül megvalósíthatta ‒ neki köszönhető, hogy a Liszt Ünnepen is megismerkedhet a közönség Liszt egyetlen érett kori operájával. 

Liszt egészen fiatal korától papi pályára vágyott, ám édesapja, Liszt Ádám más életutat szánt neki. Pedig egy ideig maga is a szent hivatásra készült, ifjúkorában a malackai ferences kolostor novíciusa volt, ám még a szerzetesi fogadalomtétel előtt kilépett a rendből. 

 Weimar kivételes hely volt Liszt Ferenc életében: Goethe és Schiller városa, ahol maga is mindig békére lelt, és amelyről a Liszt Ünnep októberi koncertje kapcsán sem szabad megfeledkeznünk. 

A némafilm korszakának emblematikus rendezője, Friedrich Wilhelm Murnau nevéhez olyan stílusteremtő alkotások fűződnek, mint a Nosferatu hideglelős Drakula-története vagy a Goethe világirodalmi klasszikusát feldolgozó és a legmodernebb technikai újításokat felvonultató Faust. 

A fesztivál utolsó koncertjének karmestere, Martin Haselböck mesél arról, mit jelent számára Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívét, és miért fontos számára a mű, amelyet a fesztiválon játszanak.