A kortárs irodalmat távolabbról követők gyakran feltételezik, hogy egy díj nemcsak széles körű szakmai elismerést, de komoly anyagi sikert is jelent az azt elnyerőnek. Bár Magyarországon valóban kifejezetten sok állami és magánkezdeményezésű elismerést találunk, ezek közül is kiemelkedik a 2015-ben alapított Margó-díj, amellyel a legjobb első prózakötet szerzőjét díjazzák minden évben.

A jelenleg egymillió forinttal járó elismerés sajátossága, hogy egyszerre nyerhetik el pályakezdő alkotók és olyan művészek is, akik már ismertséget szereztek más műfajokban, a próza területén azonban „kezdőnek” számítanak. De mégis mit szavatol a Margó-díj, milyen szakmai sikereket értek el, akik megkapták, és mennyire biztosít „sima utat” az irodalmi karrierben, ha valaki elnyeri?

A díjat elsőként az addig leginkább műfordítóként ismert Totth Benedek kapta meg Holtverseny című regényéért. A könyv főhőse egy tehetséges fiatal úszó, akinek életét kegyetlen edzések és gátlástalan erőszakba torkolló cselekedetek határozzák meg. A Holtverseny nemcsak itthon hozott szakmai és közönségsikert a szerző számára, de számos nyelvre is lefordították, és díjazott monodráma is született belőle.

A 2018-as nyertes, Mécs Anna dedikálja új kötetét © Alföldi Dániel, Müpa

2016-ban Szűz Mária jegyese című regényével egy tudós író, Milbacher Róbert lett a Margó-díjas, akit azóta nemcsak a 19. századi irodalom kutatójaként és irodalomtörténészként, de immáron íróként is számon tartanak. Írói színrelépése óta Milbacher öt regényt írt, sőt még gyerekkönyve is megjelent.

2017-ben Szöllősi Mátyás vihette haza az elismerést Váltóáram című első elbeszéléskötetéért. A szerző eredetileg költőként kezdte a pályáját, de drámákat is ír, és fotóriporterként is dolgozik. Prózáit számos nyelvre lefordították, a Váltóáram után három kötete is megjelent, a legutóbbi Fóbia címmel 2024-ben.

A 2018-as győztes, Mécs Anna Gyerekzár című novelláskötetében különböző korú lányok és nők családhoz, párkapcsolathoz, önmegvalósításhoz vagy épp munkához kapcsolódó egzisztenciális kérdéseit bontja rétegeire. A szerző legutóbbi, Rutin című regénye is női témát dolgoz fel: az anyává válás sorsfordító folyamatát járja körül.

2018 óta két év kivételével csak női szerzők nyerték el a Margó-díjat, amit ezzel az egyik legtöbb női szerzőt díjazó kortárs magyar irodalmi elismerésként tarthatunk számon. A két kivétel egyike a 2019-es győztes, Fehér Boldizsár. Vak majom című humoros kalandregényének elbeszélője egy fiatal fiú, aki nemrég még Magyarország leggazdagabb embere volt, majd nincstelenül kénytelen menekülni a rendőrség elől.

2019-ben Fehér Boldizsár vihette haza a díjat © Valuska Gábor

A 2020-ban Évszakhoz képest hűvösebb című könyvével nyertes Harag Anita novellistaként generációjának egyik legeredetibb hangú alkotója, aki kitart a rövid forma mellett; négy évvel első kötete után Valakire mindig gondolni kell című könyve szintén novellákból épít világot.

Egy évvel később, 2021-ben Mély levegő című regényével Halász Rita valósággal berobbant a kortárs irodalmi életbe. A könyv egy széthulló házasság és egy bántalmazás krónikája, amelynek női főhőse próbálja (újra) megtalálni önmagát. A sikeres művészettörténészi karrier mellé mára a prózaíróit is magáénak tudható szerző második regénye 2025-ben jelent meg, Betonba hímezve címmel.

Vonnák Diána Milbacher Róberthez hasonlóan tudományos karrier mellett fordult az írás felé: Magyarországon és külföldön végzett antropológiai kutatásai ha nem is közvetlenül, de látásmódjában mindenképp megjelennek a 2022-es Margó-díjat elnyerő kötetének novelláiban is. A Látlak főhősei ugyanazokkal a nehézségekkel szembesülve próbálnak kapcsolódni egymással, éljenek bárhol a világban.

2022 legjobb debütáló kötete a Látlak lett © Felvégi Andrea, Müpa

A női díjazottak sorát 2023-ban Visky András szakította meg Kitelepítés című regényével. Visky gazdag, nemzetközileg is sikeres költői, drámaírói és kiadói pálya után fordult a prózaírás felé, hogy első regényével családja 1956 utáni kitelepítésének történetét dolgozza fel. Az olvasó egy szovjet mintára létrehozott és fenntartott romániai munkatábor hétköznapjait ismeri meg a legkisebb gyermek nézőpontjából. A regény komoly nemzetközi sikereket ért el: Ausztriában bestseller lett, idén pedig elnyerte a német Nemzetközi Irodalmi Díjat is. A könyv folytatásának is tekinthető Illegalisták című regénye tavaly jelent meg.

A 2024-es év legnagyobb irodalmi szenzációját és szerzője számára a Margó-díjat hozta el Kemény Lili Nem című önéletrajzi regénye, amely az autofikció divatos műfajával tudatosan játszva rögzíti egy fiatal nő életének történetét. A Nem elbeszélője kíméletlen, és elsősorban önmagával az. A könyvet egyszerre övezte zajos siker és érte számos bírálat. Szerzője vállaltan elfogultan vet számot saját környezetével, országosan ismert családjával és az utóbbi tizenöt év kulturális és közéletének történéseivel is.

A tavalyi díjazott, Tóth Marcsi egyike azon nyerteseknek, akiknek elismerése meglepetést hozott a díj történetében, mert bár a szerző korábban publikált folyóiratokban, íróként kifejezetten későn kezdte pályáját, az Erdő van idebenn az első megjelent könyve. Kötetének novellái különös hangulatú regénnyé állnak össze, középpontjában egy babonákkal és balsejtelemmel teli faluval, amelynek lakói ismeretlenül ismerősek lehetnek számunkra a közelmúlt Magyarországáról.

A tavalyi győztes, Tóth Marcsi idén önálló esten mesél a díj utáni életről © Nagy Attila, Müpa

Mint az a fentiekből is látható, bár a Margó-díj a legjobb első prózakötetnek jár, kifejezetten demokratikus abban a tekintetben, hogy egyszerre kínál kiugrási lehetőséget a pályakezdőknek és a már ismert szerzőknek is. Hogy idén ki lesz a nyertes, az október 15-én derül ki!

Nyitókép: Nagy Attila, Müpa