Liszt kórusművészetére döntő hatást gyakoroltak római élményei. A Cappella Sistina zenei gyakorlata már 1839-ben lenyűgözte, de magát a repertoárt igazán intenzíven 1861 és 1865 között tanulmányozta. Ekkoriban írt leveleiben így fogalmazott: „A Sixtus-kápolna és a Szent Péter-bazilika szertartásai, amelyek különösen felkeltették zenei érdeklődésemet, az elmúlt két hétben elfoglalták összes időmet.” „Ami Róma zenei életét illeti, a Sixtus-kápolna előadása köti le minden figyelmemet. Ott minden nagyszerű, emelkedett és fenséges, egészében véve és kisugárzásában is fennkölt. Minden vasárnap úgy hallgatom ezeket az énekeket, mint ahogyan az embernek a breviáriumát kell olvasnia.”
A jórészt Liszt Ferenc műveiből összeállított Kórusmaraton nemcsak Liszt liturgikus zenéjéből – köztük olyan nagyszabású művekkel, mint a Missa Choralis vagy a Szekszárdi mise – kínál gazdag válogatást, hanem egy-egy tétel erejéig a kortársak (például Erkel, Bruckner, Brahms) hasonló irányú törekvéseiből is ízelítőt ad.