„A vakcina: az együttérzés” - Interjú Goda Gáborral
Évezredeken át tartó szellemi pandémiára és olyan kérdésekre keresi a választ Goda Gábor koreográfus, rendező az idén 40. évét ünneplő Artus társulatával, mint hogy miként hangolódik és talán olvad össze két ember úgy, hogy közben nem veszítik el önmagukat.
Liszt és én: Martin Haselböck
A fesztivál utolsó koncertjének karmestere, Martin Haselböck mesél arról, mit jelent számára Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívét, és miért fontos számára a mű, amelyet a fesztiválon játszanak.
Liszt és én: Francesco Tristano
Francesco Tristano 11-12 éves korában ismerkedett meg Liszt Ferenc műveivel, egy zongorista barátjának köszönhetően, aki megszállottan rajongott Liszt zongoradarabjaiért. A Transzcendens etűdök minden darabját eljátszotta, és ennek hatására ő is elkezdett behatóbban foglalkozni a Liszt-művekkel.
„Ahhoz, hogy meglepjem a közönséget, először magamat kell meglepnem”
Szerint a zene többet mond a szavaknál: egyszerre absztraktabb, mégis lényegre törőbb. Kísérletező, az elektronikát és a klasszikus hangzást ötvöző koncertjén Liszt Ferenc kompozíciói vegyülnek saját darabjai közé.
Liszt és én: Selmeczi György
Selmeczi György zeneszerző-karmestert kérdeztük arról, mit jelent számára Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívét, és miért fontos számára a mű, amelyet a Kolozsvári Magyar Operával a fesztiválon játszanak.
Liszt és én: Balog József
Sorozatunkban a Liszt Ünnep kiváló művészei mesélnek arról, mit jelent számukra Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívüket, és miért fontos számukra a mű, amelyet a fesztiválon játszanak. Elsőként Balog József zongoraművészt kérdeztük.
„Kissé Billy Elliot-sztorim van" - Feledi János mesélt
Miközben prózai műveket fordít a tánc nyelvére, folyamatosan képezi magát, tágítja alkotói formavilágát. Egyre kevesebbet láthatjuk ugyan a deszkákon, viszont egyre több oldaláról ismerhetjük meg.
„Elképzelem, hogy a végén elpöcköli a csikket”
Lehetséges-e Wagnert részletekben előadni? Milyen érzés a főistennel perlekedni? Az énekesnőt szerepei mellett arról is megkérdeztük, léteznek-e manapság „Wagner-hangok”? Schök Atalát kérdeztük.
A sétáló ember titkai
A Badora Dance Company új bemutatója, az Időn kívül irodalmi és zenei inspirációk nyomán haladva különleges témáról beszél. A nehéz terhekben rejlő felemelő erőről is beszélgettünk az együttes Harangozó Gyula- és Seregi László-díjas, érdemes művész vezetőjével, Barta Dórával.
A klón, aki túlontúl emberi
Rafináltan újraértelmezett, szerelmi sokszögtörténetté transzformált modern Pygmalion-parafrázissal érkezik a budapesti Liszt Ünnepre a Neue Oper Wien. A húsz éve, Münchenben bemutatott opera – Das Gesicht im Spiegel (Arc a tükörben) szerzőjét, Jörg Widmannt először a darab keletkezéstörténetéről kérdeztük.
„Világgá akartam kürtölni!”
A tubaművész, zeneszerző, Szentpáli Roland otthona varázslatos hely ... de hol és hogyan születnek a remekművek? Miért hat ránk ma is Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című költeménye, és miért ígérkezik felejthetetlennek az október 23-ai ősbemutató a Müpában? Eláruljuk!
