Találatok erre: interjú
Liszt és én: Martin Haselböck
A fesztivál utolsó koncertjének karmestere, Martin Haselböck mesél arról, mit jelent számára Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívét, és miért fontos számára a mű, amelyet a fesztiválon játszanak.
Liszt és én: Selmeczi György
Selmeczi György zeneszerző-karmestert kérdeztük arról, mit jelent számára Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívét, és miért fontos számáraa mű, amelyet a Kolozsvári Magyar Operával a fesztiválon játszanak.
Liszt és én: Balog József
Sorozatunkban a Liszt Ünnep kiváló művészei mesélnek arról, mit jelent számukra Liszt Ferenc művészete, mely alkotások rabolták el a szívüket, és miért fontos számukra a mű, amelyet a fesztiválon játszanak. Elsőként Balog József zongoraművészt kérdeztük.
Liszt és én: Francesco Tristano
Francesco Tristano 11-12 éves korában ismerkedett meg Liszt Ferenc műveivel, egy zongorista barátjának köszönhetően, aki megszállottan rajongott Liszt zongoradarabjaiért. A Transzcendens etűdök minden darabját eljátszotta, és ennek hatására ő is elkezdett behatóbban foglalkozni a Liszt-művekkel.
„Kissé Billy Elliot-sztorim van" - Feledi János mesélt
Miközben prózai műveket fordít a tánc nyelvére, folyamatosan képezi magát, tágítja alkotói formavilágát. Egyre kevesebbet láthatjuk ugyan a deszkákon, viszont egyre több oldaláról ismerhetjük meg.
„Ahhoz, hogy meglepjem a közönséget, először magamat kell meglepnem”
Szerint a zene többet mond a szavaknál: egyszerre absztraktabb, mégis lényegre törőbb. Kísérletező, az elektronikát és a klasszikus hangzást ötvöző koncertjén Liszt Ferenc kompozíciói vegyülnek saját darabjai közé.
„Elképzelem, hogy a végén elpöcköli a csikket”
Lehetséges-e Wagnert részletekben előadni? Milyen érzés a főistennel perlekedni? Az énekesnőt szerepei mellett arról is megkérdeztük, léteznek-e manapság „Wagner-hangok”? Schök Atalát kérdeztük.
A sétáló ember titkai
A Badora Dance Company új bemutatója, az Időn kívül irodalmi és zenei inspirációk nyomán haladva különleges témáról beszél. A nehéz terhekben rejlő felemelő erőről is beszélgettünk az együttes Harangozó Gyula- és Seregi László-díjas, érdemes művész vezetőjével, Barta Dórával.
A klón, aki túlontúl emberi
Rafináltan újraértelmezett, szerelmi sokszögtörténetté transzformált modern Pygmalion-parafrázissal érkezik a budapesti Liszt Ünnepre a Neue Oper Wien. A húsz éve, Münchenben bemutatott opera – Das Gesicht im Spiegel (Arc a tükörben) szerzőjét, Jörg Widmannt először a darab keletkezéstörténetéről kérdeztük.
„Világgá akartam kürtölni!”
A tubaművész, zeneszerző, Szentpáli Roland otthona varázslatos hely ... de hol és hogyan születnek a remekművek? Miért hat ránk ma is Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című költeménye, és miért ígérkezik felejthetetlennek az október 23-ai ősbemutató a Müpában? Eláruljuk!
