Vajon a túlhajtott, túlgyorsult, túlpörgetett kor sajátossága ez, vagy egyszerűen csak jobban belelátunk egymás életébe, és bátrabban beszélünk a nehézségekről? A kérdésre a választ nem várt helyről, egyenesen Munkácsy Mihálytól kapjuk meg. 

Árpád-házi Szent Erzsébet különösen közel állt Liszt Ferenc szívéhez. Talán a mű tárgyával való kivételesen mély azonosulás az egyik titka annak, hogy a Szent Erzsébet legendája már Liszt életében kivívta számára az oly ritkán tapasztalt zeneszerzői elismerést.

 Nem sok zenetörténész számára adatik meg, hogy egy addig ismeretlen művet közreadjon a világnak, a 19. századi zeneszerzők termésében pedig végképp fehér hollónak számít az ilyen lelet. David Trippett álmát végül megvalósíthatta ‒ neki köszönhető, hogy a Liszt Ünnepen is megismerkedhet a közönség Liszt egyetlen érett kori operájával. 

Felvételeiket Magyarországon is sokan ismerik, de csak most érkezett el a pillanat, hogy magával ragadó, derűt árasztó zenéjükkel személyesen is találkozhatunk. Az október 13-i koncert előtt elárulunk 10 érdekességet a zenekarról.  

 Egy hat évtizeden át tartó barátság kapcsán sok mindenről meg lehet emlékezni, pláne ha mindeközben a történet a kortárs magyar zene két lehengerlő alakjáról szól. Pontokba szedtük Kurtág György és Ligeti György szívet melengető bajtársiasságát. 

 Kurtág György 84 évesen fogott hozzá első operája komponálásához, és hét esztendeig dolgozott rajta. A Scala-beli ősbemutató idején Kurtágot már csak három hónap választotta el 93. születésnapjától. Csoda ez a javából: a szellem diadala az anyag fölött. 

 Dr. Jekylltől a Mátrixig, Hamlettől a Szép, új világig az alakmások és klónok régóta izgatják az írók-filmesek fantáziáját. Az már ritkább, hogy egy zeneszerző sci-fi-témából írjon operát. A Liszt Ünnepre érkező produkciók közt erre is találunk példát, de előtte nézzük, hogyan is állunk a hasonmásokkal?